1943-1946 k�z�tt k�sz�lt el az ABC ut�n a m�sodik teljesen elektronikus sz�m�t�g�p, az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Calculator) a Pennsylvania Egyetemen. Ez m�g nem Neumann-elv� g�p volt, csak a sz�m�t�shoz sz�ks�ges adatokat t�rolta, a programot kapcsol�t�bl�n kellett be�ll�tani. Jellemz�i: elektroncs�vel m�k�d�tt, a programoz�sa kiz�r�lag g�pi nyelven t�rt�nt, sok energi�t haszn�lt fel, gyakori volt a meghib�sod�s (�tlagosan 15 percenk�nt), a sebess�ge mind�ssze 1 000 – 5 000 m�velet/m�sodperc volt. A g�p s�lya 30 tonna volt, �s 18 ezer r�di�cs�vet tartalmazott. A r�di�cs�vek nagy h�t termeltek. A programoz�shoz 6000 kapcsol�t kellett �t�ll�tani.

Az elektronikus sz�m�t�g�pek logikai tervez�s�ben kiemelked� �rdemeket szerzett a magyar sz�rmaz�s� Neumann J�nos. Alapvet� gondolatait – a kettes sz�mrendszer alkalmaz�sa, mem�ria, programt�rol�s, utas�t�srendszer –Neumann-elvekk�nt emlegetj�k.